Tizenegyedik fejezet

Egy selymes kézfej halad végig finoman arcomon, majd a nyakamon, karomon és végül a takaró alól kilógó lábamon. Bokámtól halad végig sípcsontomon, egészen a térdemig, ahol egy pillanatra megáll, majd lassabban folytatja combomon. Milyen szép is ez az álom. Várjunk csak...

Szemeim villámcsapásként pattannak ki és vetemednek rá az idegenre, aki felismerésem szerint nem is olyan idegen, mindössze egy perverz tanár, aki egyben a gyermekkori szerelmem és lakótársam.

Felülök és magamra húzom a takarómat, mire Sehun csak kiegyenesedik és közben elégedett vigyorra húzza száját.

- Yah! – kiáltok fel. – Mit...?

- El fogunk késni – feleli könnyedén, majd felhőszerűen hajol felém. – Elfelejtetted? Ma fogom először látni a tested – összeráncolja szemöldökét, mintha törné valamin a fejét. – Vagy mégse? –ismét felfelé kunkorodik szája sarka, homloka pedig kitisztul.

Mérgesen megragadom pólójánál fogva és egy kicsit közelebb húzom magamhoz.

- Meg akarsz halni? – suttogom, mégis hallhatóan, amire egy jóízű nevetés a válasz.

- Tíz perced van, hogy elkészülj, és a legdögösebb fürdőruhádat tedd el! – Lefejti kezemet a ruhájáról, megigazítja, majd távozik a szobámból.

Megkönnyebbülten sóhajtok fel, s ekkor ugrik be, hogy csütörtökön Sehun közölte velem, hogy ma elvisz valahova, de az azóta történtek miatt teljesen kiment a fejemből. Akkor csak reflexszerűen válaszoltam, hogy van fürdőruhám, azonban valójában fogalmam sincs, hogy van-e, vagy ha igen, akkor jó-e rám, mivel már körülbelül két éve nem voltam strandon így utoljára általánosban volt rá szükségem a kötelező úszások végett. Fel is pattanok és a ruhásszekrényemhez sietek, hogy átkutassam. Szerencsére megtalálom a régi egybe részes, fekete fürdőruhámat. Nőni nem nőttem valami sokat és talán inkább még fogytam is, mint híztam így biztos vagyok benne, hogy jó lesz még rám. Ez mellett azonban az úszószemüvegemre és az úszósapkámra is rábukkanok így azokat is magamhoz veszem. Ha már egyszer uszodába visz. Legalább is gondolom. Akkor legyen megfelelő öltözékem – könyvelem el magamban. 

Gyorsan magamra kapok egy sima, fekete farmert – kimondottan jó érzés az iskolai egyenruha után – és egy egyszerű, mintátlan szürke pulcsit, végül bepakolom a szükséges dolgaimat egy közepes méretű oldaltáskába, majd átszaladok a fürdőbe ahol megmosom az arcomat, illetve a fogamat, és egy laza copfba kötöm hajamat.

- Megvagyok! – állok Sehun elé, aki az előtérben már felöltözve van nekidőlve a falnak, jelezve, hogy eddig rám várt. Belebújok fekete sportcipőmbe, felhúzom a kabátomat és intek a férfinek, hogy mehetünk.

Fogalmam sincs merre tartunk, valahova a város egyik külső részébe – nagyon remélem, hogy nem valami tóhoz akar vinni ilyen időben. Elég csendesen telik az utunk, s amikor meghallom, hogy csörög a telefonom, fellélegzek. Kinyitom a táskámat és kotorászni kezdek benne, majd miután már mindent kiveszek, meglelem a mobilt.

- Eun! Szia! – Köszönök vidáman.

- Szia Nari! Minden rendben? – Hangja komoly, nyoma sincs szórakozottságnak vagy vidámságnak, de még szomorúságnak sem.

- Persze, Sehunnal épp... fogalmam sincs hova megyünk – felelem némi csalódottsággal a hangomban, mikor ráeszmélek, hogy tényleg nem tudom hová visz.

- Haha – nevet erőltetettem – Aztán csak ügyesen! – Elmosolyodok.

- Mikor jössz haza? – kérdem téma váltásképp.

- Nem tudom – sóhajt – Csak azért hívtalak, hogy tudjam minden rendben van-e otthon. Jackson nem fog hiányolni?

- Már hozzászokott az egyedülléthez – félrehúzom szám sarkát. – És veled minden rendben?

- Persze, de most mennem kell. Majd még hívlak, szia! – Lecsapja a telefont még mielőtt bármit is mondhattam volna.

- Hát ez furcsa volt – ráncolom a szemöldökömet, miközben visszapakolok a táskába.

- Tudod mi a furcsa? – Szólal meg Sehun, mire ránézek. – Az a valami ott a táskádban.

Megdöbbentem ragadom meg a fürdőruhámat és nézek végig rajta.

- Ez neked a dögös? Ilyet csak az idős nők hordanak. És ezek mik? – fél kézzel benyúl a táskámba és kiveszi a szemüveget és a sapkát. – Nem úszás órát fogunk venni – nevet.

Szégyenemben kikapom a kezéből, majd visszagyömöszölöm a táskámba a holmijaimat.

- Akkor fordulj vissza! – Jelentem ki határozottan. – Nem akarok menni!

- Ne legyél gyerekes. Majd veszünk neked valami tényleg dögös fürdőruhát – hangsúlyozza ki az utolsó három szót.

- Nem akarom! – Makacskodok, miután már megsértett. – Csak fordulj vissza!

- Már itt is vagyunk, biztos nem fordulok vissza – feleli komolyan.

Befordul egy szűk kis utcán jobbra, ahol egy hatalmas, gyönyörű, modern épület áll. A bejárat fölé hatalmas betűkkel tűzték ki a Varázslatos Wellness feliratot, ami gondolom az építmény neve. Elámulok, ám eszem ágában sincs kimutatni, hiszen az előbb szólt meg Sehun.

- Gyere – mondja miután leparkolta a kocsit és leállította a motort. Azonban válaszképp csak összefonom karomat és nemlegesen bólogatok. – Hát jó, legyen. Én viszont megyek, szóval vagy itt maradsz, vagy velem jössz. Esetleg keresel egy buszmegállót és hazamész.

Mérges pillantást vetek rá, melyre csak kiszáll az autóból – egy pillanatra megijedek, hogy tényleg itt hagy –, átjön az én oldalamra, kinyitja az ajtót, majd behajol és kikapcsolja a biztonsági övemet, végezetül pedig finoman kiránt a kocsiból, bezárja azt és a csuklómnál fogva húz befelé maga után. Próbálok kiszabadulni a fogásából, de esélytelen, hogy sikerül, így képtelen vagyok vele tartani.

- Magamtól is megy! – Szólok rá figyelmeztetően.

- Nem fogsz elrohanni? – áll meg felém fordulva.

- Megfordult a fejemben – egy nagy rántással kihúzom kezemet a fogságából, majd tovább haladunk.

Miután megvettük a jegyeket elindulunk a fürdőruha bolt felé. Hiába nézelődök semmit sem érzek hozzám valónak. Sehun azonban ezt másképp látja. Sorra hozza a mutatósabbnál mutatósabb darabokat, de egyik se nyeri el a tetszésem.

- Na, jó. Ezt próbáld fel, ez biztos jó lesz – nyom a kezembe egy egyszerű fehér, kemény melltartós, enyhén push-uppos külön részes bikinit.

Elvezet a próbafülkéhez, ahol jól leellenőrzöm, hogy nem-e lát be sehol, miután becsuktam az ajtót. Lassan lekapom magamról a ruhadarabokat és belebújok a fürdőruhába. Az alja egy egyszerű fehér bugyi, kényelmes és nem szorít sehol. A felső részét magam előtt kapcsolom be, majd elforgatom és felhúzom a vállamra a pántját. Szerencsére nem háromszög alakú és nem lóg ki a fél mellem belőle, de mégis úgy érzem, hogy ez nem én vagyok és sokat mutat, hiába kényelmes és szép.

- Kész vagy? – Kérdezi Sehun kintről, de mielőtt válaszolhatnék, kinyitja az ajtót és megakasztja rajtam tekintetét. 

Magam elé kapom a kezeimet, hogy takarni tudjam magam, ám ő hozzám lép és finoman elveszi azokat. Felnézek rá, és csodálkozva látom, hogy nem méreget, hanem mélyen a szemembe a néz és halványan elmosolyodik, majd ez után hátrébb áll egy kicsit és végignéz rajtam.

- Ez jó is lesz! – Csapja össze a tenyerét elégedetten. – Nem kell levenned, csak gyere oda a kasszához, hogy le tudják vágni róla a bilétát, ameddig kifizetem. 

Bólintok, majd megfogom a ruháimat és magam elé rakva őket elindulok Sehun után. Amint itt végzünk, az öltözőket vesszük célba ahol adnak nekünk egy szekrény kulcsot. Én elmegyek berakni a már levetett ruháimat, és előkotorászom a törölközőmet, amit magam köré csavarok és abban várom az öltözők előtt Sehunt. Nem sokkal később meg is érkezik, egy száll sötétkék fürdőnadrágban. Kidolgozott teste látványa zavarba hoz, így le is veszem róla tekintetem. Leadjuk a kulcsokat, végezetül elindulunk, pontosabban követni kezdem a férfit, mivel nem tudom az utat.

Egy szobaajtóhoz érünk, elhaladva a nagyobb medencék mellett. Kinyitja az ajtót és beinvitál. Egy maximum öt személyes jakuzzi, pár napozóágy, egy szauna és egy masszázságy látványa fogad, ember sehol. Jobbra a falon nagy üvegablakok helyezkednek el, amin keresztül a külső, üres medencéket lehet látni.

- Gondoltam nem akarod más embereknek is mutogatni magad így lefoglaltam ezt a részt, hogy csak ketten legyünk – szólal meg reménnyel teli hangon.

- Köszönöm – válaszolok egy mosoly kíséretében és megölelem.

Eltol magától és a törölközőmhöz nyúl, hogy levegye rólam. Félve, de engedem neki, s amint megszabadít tőle félredobja egy napozóágyra, majd megfogja a kezem és a jakuzzi felé kezd húzni. Lassan lépkedek le a lépcsőin, nehogy elcsússzak. A víz kellemesen meleg, ezzel jó érzést nyújtva bőrömnek. Sehun helyet foglal a kialakított ülőkén és közben hátranyúl, hogy megnyomjon egy gombot, minek hatására megindulnak a masszírozó sugarak. Nem igazán volt még részem ilyen élményben, talán még gyerekkoromban, így most nagyon élvezem a helyzetet.

Közelítek Sehun felé, hogy helyet foglaljak mellette, ő azonban ezt máshogy alakítja, és az ölébe húz pont úgy, hogy lovaglóülésbe érkezzek vele szemben. Mindkét tenyerem a vállára csapódik, szemeim pedig kidüllednek ijedt tekintet sugározva. Érzem, ahogy az egész testem kezd elgyengülni és a lábaim remegni kezdenek, amit nyilván ő is érez.

- Hű, nyugalom – tenyerét a combomra vezeti, hogy enyhítse a remegést. 

Egy hang sem jön ki a torkomon, csak meredek rá nagy szemekkel.

- Van egy ötletem, hogy tehetnénk izgalmasabbá ezt a fürdőzést – egy perverz mosoly jelenik meg az arcán.

- Nem szeretném egy medencében elveszíteni a szüzességem – vágom rá meglepetten, mire felnevet.

- Az még várhat, ne aggódj.

Kezeit lassan csípőmre vezeti, ajkaival pedig az enyémek felé közelít, majd rájuk is tapad akár egy pióca. Közelebb von magához, egészen az ágyékáig, és hiába vagyunk vízben így is érzem férfiasságát. Fenekemre csúsztatja tenyerét, végül ujjaival belemarkol, amitől egy halk sóhaj hagyja el a számat. Az eszem végig tiltakozik ezek ellen, de a testem viszont az ellenkezőjére vágyik. Csókunk egyre hevesebb, amit kétségtelenül élvezek. Kezemmel végigszántok kockáin, végül visszavezetem őket vállára és átkulcsolom a nyakát. Érzem, ahogy az egész testemet átjárja egy jóleső bizsergés, amitől ki is ráz a hideg. Sehun ujjaival most a nőiességem területén matat, majd másik kezével egy kicsit megemel fenekemnél fogva, hogy jobban hozzám férjen. Bugyimon keresztül izgatni kezdi csiklómat és elválik ajkaimtól.

- Nyúltál már valaha magadhoz? – kérdezi. Teljesen elpirulok, képtelen vagyok ránézni. – Ezek szerint igen. Akkor ismerős lesz az érzés – nem látom az arcát, de így is tudom, hogy mosolyog.

Igen, nyúltam már magamhoz, de az, ahogy ő csinálja, teljesen más érzés.

- És el is élveztél? – Jön az újabb kérdés, amire viszont már ránézek, jelezve, hogy fejezze be a kíváncsiskodást, mert ez számomra kellemetlen.

- Sehun! – Szólok rá, de ő csak választ várva figyel. – Nem – felelem végül.

- Rendben – jön az egyszerű válasz, majd folytatja munkálatát. 

Ajkaim helyett most a nyakamat veszi célba, ujjával pedig tovább, egyre gyorsabban szorgoskodik. Immár jóleső, halk sóhajok hagyják el a torkom, s szemeimet becsukva élvezem amit csinál. Bár lábaim még mindig remegnek és ha nem tartana egyik kezével, én nem lennék rá képes, mégis jól esik. Ahogy gyorsul az ujja úgy fokozódik bennem az élvezet és közelítek az új érzés, mégpedig a gyönyör felé. Nem is kell sokáig folytatnia, abbahagyja nyakam csókolását, én pedig a vállára dőlök és a nevét suttogva élvezek el. Az egész testem beleremeg, nagyokat sóhajtok, azonban kicsit szégyenkezve érzem magam. Még dörzsöl párat csiklómon, majd elveszi a kezét és átölel. Egy-két percig ebben a pózban pihenünk, végül eltávolodok tőle és váltunk egy rövidke csókot.

- Te... – szólalok meg bizonytalanul, ugyanis érzem, ahogy merev férfiassága hozzám simul.

- Neked ennyi most bőven elég volt kezdésnek, szerintem – féloldalasan elvigyorodik.

Válasz helyett csak bólintok egyet. Nem tudom mit is kéne most mondanom, vagy tennem ezért csak ülök rajta csendben, mire ő arcon fröcsköl.

- Yah! – Törlöm meg az érintett felületet, majd visszaadom neki.

Látva, hogy váratlanul érte inkább kiszállok az öléből, és eltávolodok tőle. Sehun viszont felpattan és felém közelít. Menekülni próbálok, de nincs sok előnyöm, így megragad és a vízbe dönt. Ebből egy gyerekes vízi csata születik, amitől egy kicsit úgy érzem magam, akár gyerekkorunkban.

A nap hátralevő részében még beszélgettünk egy kicsit, viccelődtünk, de javarészt csókolóztunk vagy némán, egymás karjaiba borulva élveztük a másik közelségét. Régen éreztem magam ennyire jól. Felelevenültek bennünk a régi, gyermekkori emlékek, hogy akkoriban mennyire szerettem volna, hogy egyszer majd Sehunnal, ketten boldogok legyünk. És most megkaptam.